"A Balassagyarmati Fegyház és Börtön 1842 és 1845 között épült az Építési Igazgatóság, valószínűleg Novák Dániel királyi főépítészeti tiszt tervei alapján. A fegyház klasszicista jellegű műemlék épület, amely a volt megyeháza U alakú udvarának tengelyében áll és azzal egy építészeti kompozíciót alkot. A kör alaprajzú épület a négy főtengely irányában falsávok szegélyezte háromszögű rizalitokkal tagolt, míg a vízszintes tagolást egyedül a földszint és az öt emelet ablaksorai adják. Az eredeti tervek szerint a körépületben körfolyosókról nyíló 168 cellán kívül két munkaterem és egy imaház is elhelyezést nyert. A hasonló korú és rendeltetésű börtönépületek kis száma miatt nemcsak építészetileg, de történetileg is nagy jelentőséggel bír, ugyanis hazánkban ez a legkorábban épült börtön, amely magáncella-rendszer elve szerint építettek. Az országosan is ismertek közül a szegedi 1854-ben, a váci 1855-ben, a márianosztrai 1858-ban, a soproni 1886-ban, a budapesti gyűjtő pedig 1896-ban épült fel. Ha a történelmi Magyarország ismertebb nagy börtöneit nézzük, úgy azok is csak később, mint pl. az illavai 1855-ben, a lipótvárosi és munkácsi 1856-ban, a nagyenyedi és szamosújvári pedig 1860-ban épült. Forrásanyagokból ismert, hogy a balassagyarmati börtönt felépítése utáni években több magas rangú személyiség, tábornok meglátogatta és úgy nyilatkozott, hogy ennek párja az egész ausztriai birodalomban nincs. 

A Balassagyarmati Fegyház és Börtön kápolnáját 1857-es években a királyi rendeletre adott parancs alapján szentelték fel. A plébános vagy káplán hetenként egyszer tartott itt szentmisét szlovák, latin vagy német nyelven. Ezután mintegy 90 éven keresztül tartottak itt szertartásokat, majd 1949-től egészen a rendszerváltásig nem volt lehetőség a fogvatartottak vallásgyakorlására. Ezt követően visszaállították a börtönlelkészi szolgálatot, és a fogvatartottak vallásgyakorlására vonatkozó szabályzók is megjelentek. A kápolna helyreállítására 2009-ben nyílt lehetőség, amikor a pályázati forrásból megújult több funkciós helyiség felszentelésére is sor került. és ma már a szakrális célok mellett könyvtárként és közösségi teremként is funkcionál." (http://bv.gov.hu/balassagyarmat-az-intezet-tortenete)

"A Balassagyarmati Fegyház és Börtön országos jellegű végrehajtó intézet.

Az intézet alapfeladatként biztosítja külön kijelölés által, meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátását. Az intézetben több mint 500 fogvatartott helyezhető el. 

Az elítéltek többsége az intézet mellett működő Ipoly Cipőgyár Kft-nél végez munkát, emellett a börtön is foglalkoztat elítélteket költségvetési munkakörben az intézet fenntartására, szak és segédmunkásokat az asztalosműhelyben, a konyhában és további kialakított munkakörökben is. A munkáltatás mellett az intézet vezetése kiemelt feladatának tekinti a fogvatartottak oktatását, a munkaerő piaci helyzetük javítását, valamint a reintegrációs programokon keresztül a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedésük elősegítését." (http://bv.gov.hu/balassagyarmat)



"Nógrád megyében, Ipolytarnóc községtől keleti irányban mintegy 2 km-re helyezkedik el a „palóc Pompeji”. A dombsági jellegű tájat szabdaló vízmosások feltárásaiban mintegy 20 millió évvel ezelőtt élt élőlények maradványai őrződtek meg különösen nagy gazdagságban.
A színvonalas bemutatóhelyen szakképzett vezetők segítségével tehetünk izgalmas geológiai kirándulást egy ősvilági környezetbe. Az árokban felszínre bukkanó kőzetek közül a legidősebbek a miocén kor eggenburgi korszakának elején, mintegy 24–23 millió évvel ezelőtt, sekélytengeri körülmények között rakódtak le. Az agyagos és homokos rétegek számos ősmaradványt tartalmaznak – a kőzetlapokon csigák, kagylók héjtöredékei, ritkábban korallok vázmaradványai ismerhetők fel. A homokszemcsék összecementálódásával keletkezett homokkőben he-lyezkedik el Ipolytarnóc egyik nevezetessége, a trópusi tenger partszegélyi övezetében lerakódott „cápafogas réteg”. A XX. század elején a helybéli gyerekek kövesült „madárnyelvekként” árulták a turistáknak a kőzetből kiszedegetett cápafogakat. A fogmaradványok alapján a kutatók eddig 24 fajt azonosítottak. A cápák mellett ráják, delfinek, tengeri tehenek és krokodilok kövült maradványai is előkerültek." (http://bnpi.hu/oldal/ipolytarnoci-osmaradvanyok-tt-82.html)



"Hollókő Magyarország egyetlen faluja, melyet természeti környezetével együtt világörökségi helyszínként tartanak számon. A település lakói jellegzetes palóc nyelvjárásuk mellett gazdagon díszített népi öltözetüket is büszkén viselik. 

Az Ófaluban parasztházakból kialakított üdülőházak várják a hosszabb időt itt eltölteni vágyókat.
Többek között Falumúzeum, Tájház, Babamúzeum, Szövőház, fafaragó kiállítás is megtekinthető a településen. Rövid sétával elérhető a hollókői vár. Számos program, vendéglő és ajándékbolt várja az ide látogatókat.A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tűzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letűnt korok hangulatát." (http://www.palocut.hu/hu/holloko_latnivalok)

"Hollókőhöz közeledve már messziről megpillanthatjuk a falu fölé magasodó, a vidék nyugalmát büszkén vigyázó 13. századi várat. Története egyszerre zaklatott és legendás, akár egy mese megelevenedő helyszíne is lehetne. A vár az évszázadok során többször gazdát cserélt, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére, Giskra is birtokolta. De a legizgalmasabb mégis az a kilátás, amely a toronyba felkapaszkodva elénk tárul, a Cserhát lankáival és a falu kedves panorámájával. A vár tavasztól őszig impozáns és lenyűgöző kulisszát nyújt különféle rendezvényekhez, várjátékokhoz, koncertekhez, színházi előadásokhoz, de az is feledhetetlen élmény, amikor egy-egy esemény után a falubeliek fáklyákkal kijelölt ösvényén sétálhatunk vissza a csillagos égbolt alatt a csöndes kis parasztházak közé. " (http://www.holloko.hu/hu/info/hollokorol/hollokoi-var)



Page 1 of 3 1 2 3 > >>



Page 1 of 4 1 2 3 4 > >>