Az ülnök a hatályos magyar szabályozás szerint nem hivatásos bíró (Magyarország Alaptörvénye), felelősségteljes feladatot lát el. Ezen az oldalon e tevékenységhez kapcsolódó információk olvashatók.

Ki lehet ülnök?

A bíróságokra ülnöknek megválasztható az, aki:  
          - büntetlen előéletű,
          - választójoggal rendelkező,
          - 30. életévét betöltött,
          - 70. életévét be nem töltött,
          - magyar állampolgár,                    
          - és az arra feljogosított társadalmi szervezet vagy természetes személy(ek) jelöli(k).

Jelenleg az (általános) ülnökök mellett pedagógus, munkaügyi és katonai ülnökök működnek közre az igazságszolgáltatás munkájában.

Hogyan lehet valaki ülnök?

Az ülnököket az általános ülnökválasztás keretében 4 évre az illetékes helyi (települési, megyei, fővárosi) önkormányzok választják meg. A legutóbbi ülnökválasztás 2015 tavaszán volt, így a következő ülnökválasztás várhatóan 2019. március-áprilisban lesz.

Az ülnökválasztás időpontját a köztársasági elnök írja ki, amely meghatározott időn belül az adott bíróság illetékességi területén működő önkormányzatok joga és feladata az illetékes igazságügyi szerv által meghatározott számú ülnök megválasztása. A jelenlegi ülnöki ciklust megelőzően az akkori Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozta meg, hogy melyik bíróságra hány és milyen (pl. pedagógus, munkaügyi) ülnököt kell megválasztani.

Az önkormányzatok a választást megelőzően az ülnökválasztással kapcsolatosan választási elveket is elfogadhatnak (lsd. pl a Fővárosi Önkormányazt ezen határozatát). Ebben rögzíthetik többek között azt, hogy a választásnál előnyben részesíthetők pl. azok a hivatlaban lévő ülnökök, akik folymatban lévő bírósági tárgyalásban vesznek rész.

Az ülnököket társadalmi szervezetek - kivéve pártok - és magánszemélyek jelölhetik. A pedagógus ülnököket az alap- és középfokú oktatási intézmények tantestületei, a munkaügyi ülnököket a munkavállalók és munkaadós érdekképviseleti szervei jelölik.

Az önkormányzatok azt is meghatározzák, hogy meddig és hová kell beadni az előírt jelentkezési nyomtatványon az ülnöki jelentkezéseket. Ehhez adott esetben az érvényes ülnöki mandátummal rendelkezők ülnököknek - ha újra szeretnék magukat választatni - a bíróság ajánlást is adhat. Ez főként a folymatban lévő ügyekben dolgozó ülnökök esetében érdekes, hiszen az eljárási szabályok szerint, ha a tanács összetételében változás van, úgy az eljárás megismétlésének szükségessége merül fel. Az ülnök személyének változása azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az addigi eljárást meg is kell ismételni.

A jelentkezések összegzése után az önkormányzatok illetékesei elkészítik a képviselő-testület számára az előterjesztéseket, amelyekről a képviselő-testület szavaz. Az elfogadás után az önkormányzat megküldi az elfogadott ülnökök listáját az illetékes bíróságnak.

A bíróság elnöke hívja be eskütételre a megválasztott ülnököket, akik a bírói eskütétel után a bíróság elnökének beosztása alapján megkezdhetik munkájukat.

Milyen ügyekben van szükség az ülnök munkájára?

Büntetőperek:

Ez az eset a leggyakoribb, az ülnökök többsége 3 tagú büntetőtanácsokban dolgozik. A 3 tagú tanács egy hivatásos, és két nem hivatásos (ülnök) bíróból áll. A négy szintű bírósági redszeren belül az I. fokú tanácsok dolgoznak így, amely tanácsok egyrészt a helyi bíróságokon, másrészt a törvényszékeken járnak el.

A helyi bíróságok I. fokon azokban az ügyekben járnak el három tagú tanácsban, amelyek esetében a törvény 8 évi, vagy ennél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Akkor is eljárhat így a helyi bíróság, ha a vádirattól eltérő minősítés lehetőságét állapítja meg, vagy ha az egyesbíró az ügyet tanács elé utalja.

A törvényszékek I. fokon - ha a törvény kivételt nem tesz - három tagú tanácsba járnak el. A törvényszékek járnak el I. fokok azokban az ügyekben, ahol a törvény 15 évi vagy életfogytig tartó büntetés kiszabását is lehetővé teszi. Ezen kívül a büntetőeljárási törvény konkrétan is nevesíti azokat a bűncselekményeket, amelyekben I. fokon így kell eljárni. Ezeket itt most csupán példálózva, a teljesség igénye nélkül soroljuk: emberölés és kísérlete, előkészülete, emberölés minősített esetei, testi sértés súlyos, minősített esetei (halált vagy életveszélyt okozó), a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövettet lopás, rablás, sikkasztás hűtlen és hanyag kezelés, csalás, kifosztás, orgazdaság, állam es emberiség elleni bűncselekmények stb)

A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó cselekmények is törvényszéki eljárás alá tartoznak. Itt az ülnökök vonatkozásában plusz feltétel, hogy hivatásos szolgálati viszonnyal is rendelkezzen, konkrét ügyben a terheltnél alacsonyabb rendfokozatú ülnök nem lehet tagja az eljáró tanácsnak.

A fiatalkorúakkal szembeni eljárásban az egyik ülnöknek kötelezően pedagógusnak kell lenni.

I. fokon 5 tagú tanács is eljárhat, ekkor a tanács összetétele 2 hivatásos és 3 nem hivatásos (ülnök) bíró (így jár el pl. a Budaházy-ügyet tárgyaló tanács).

Magánvádas eljárás:

A büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy azokban az esetkben, amikor a vádat nem az ügyész, hanem - mint magánvádló - a sértett képviseli  az ülnök önállóan is eljárjon. Ide tartozik a könnyű testi sértés, a becsületsértés, a rágalmazás, magántitok megsértése, levéltitok megsértése és a kegyeletsértés.

Ezen ügyek esetében a személyes meghallgatás nélküli határozathozatalban, vagy a személyes meghallgatás során ülnök is eljárhat, határozatot is hozhat (pl. eljárás felfüggesztése, megszüntetése tárgyában), de csak korlátozottan.

Az eljárás felfüggesztésére csak alkotmányellenesség esetén van lehetősége.

Az ülnök is megszüntetheti az eljárást pl. a vádlott gyermekkora, halála esetén, vagy ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, ha a magánindítvány vagy a kívánat hiányzik és nem pótolható. De nem szüntetheti meg az eljárást ülnök annak okán, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, nem jelentős cselekmény, vagy az nem veszélyes a társadalomra. Akkor sem szüntetheti meg, ha - a halál esetét kivéve - büntethetőséget megszüntető egyéb ok (elévülés, kegyelem, tevékeny megbánás, törvényben meghatározott egyéb ok) áll fenn.

Meg kell szüntetni az eljárást azokban az esetekben, ha a személyes meghallgatáson a feljelentő nem jelent meg és magát alapos okkal, haladéktalanul ki sem mentette vagy ha azért nem volt idézhető, mert lakcímváltozását nem jelentette be. De akkor is meg kell szüntetni az ejárást, ha a feljelentő visszavonja a feljelentését. Ezekben az esetkben is hozhat az ülnök határozatot.

A személyes meghallgatás során a bíróság megkísérli a felek kibékítését is, ebben is eljárhat ülnök (békéltető ülnök).  

Munkaügyi perek:

Itt főszabályként - a megyei szinten működő - helyi (munkaügyi) bíróság egy hivatásos és két nem hivatásos (ülnök) bíróból álló tanácsban jár el.  Munkaügyi pernek a munkaviszonyból (munkaviszony, közszolgálati viszony, szolgálati viszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonya, bedolgozói jogviszony) származó per számít. Ide értendő a munkaügyi szerződés megkötését megelőző és a munkaviszony megszűnését követően a  munkaviszonyból eredő jogra alapított igény érvényesítése is, de a kollektív szerződés megkötésére jogosult felek, illetve ezek és harmadik személy közti jogvitája, a kollektív szerződés fennálltára vagy az abból eredő jogra vonatkozó jogvita is. Ezen kívül ide tartozik a sztrájkra vagy a munkaharccal, a szervezkedési szabadsággal kapcsolatos jogellenes magatartásra vagy ezek vonatkozásában a  törvényben előírt kötelezettség  teljesítésére kiterjedő jogvita. (A társadalombiztosítási határozatokkal kapcsolatos ügyek nem tartoznak a három tagú munkaügyi tanács hatáskörébe, ezekben a hivatásos bíró egyesbíróként jár el.)

Rendezvények megtartását megtiltó határozatokkal kapcsolatos eljárás:

Ha a rendőrség határozatával megtiltja egy rendezvény megtartását, ez ellen a határozat ellen - 3 napon belül - bírósági felülvizsgálatot lehet kérni. Ekkor a bíróság nem peres eljárásban, ülnökök közreműködésvel határoz.

Polgári perek:

Bár a polgári perrendtartás bizonyos esetekre lehetővé teszi az ülnökök közreműködésével való eljárást,  ezekben az eljárásokban ma főszabályként egyesbíró jár el. Nagyon ritka esetben lehet szükség tanácsi eljárására.

Milyen díjazás jár az ülnöki munkáért?

Az ülnöki munkáért tiszteletdíj jár, melynek mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói illetményalap egy napra eső összegének 25 %-a. Ez jelenleg nettó 4.318.- Ft egy tárgyalási napra. Ez azonban csak arra igaz ebben a formában, akiknek az ülnöki tevékenységük mellett főfoglakozásuk nincs (mert pl. nyugdíjasok). Aki főfoglalkozása mellett ülnök, annak a tárgyalási napra tisztsége gyakorlásának idejére távolléti díja illeti meg, melyet, ha a fenti módon számított tiszteledíjnál alacsonyabb, arra az összegre kell kiegészíteni.

Milyen jogai és kötelezettségei vannak az ülnöknek?

Az ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírákkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak.

Az ülnökök a megbízatásuk időtartama alatt nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekintendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói – a szakmai, érdekvédelmi – szervezetben való részvétel.

Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében mentelmi jog illeti meg. Az ülnök bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre az igazságszolgáltatásban való részvétele miatt, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az ülnök polgári jogi felelősségére. A mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben az ülnöknek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.

Az ülnököt az bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. Joga az ülnöknek, hogy a behívásáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fontos okból a bíróság elnöke elhalaszthassa a működése megkezdésének időpontját.

Az ítélkező tanácshoz beosztott ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismerhesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa. A tárgyaláson a hivatásos bíróhoz hasonlóan kérdésket tehet fel. Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozásra vonatkozó titok megőrzése - ami kiterjed a szolgálati vagy az államtitokra is - az ülnökre is vonatkozik. Ugyanakkor joga, hogy esetlegesen eltérő véleményt kifejtse, azt zártan kezelendő különvéleményként csatolja.  

A bírósági ülnök alapvető kötelezettsége, hogy a - hivatásos bírákhoz hasonlóan - Magyaroszág Alaptörvényéhez és a törvényekhez hű legyen, mindenkor lelkiismertesen járjon el, és tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást. A folymatban lévő ügyekről - a hivatásos bírákhoz hasonló módon - nem nyilatkozhat.

A bírák eljárásból történő kizárására vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók, az ülnök köteles a vele szemben felmerült kizárási okot haladéktalanul bejelenteni.

Az ülnöki tevékenységhez kapcsolódó főbb jogszabályok, döntések

A felsorolt jogszabályok, határozatok hatályos formában minden nyilvános jogszabály adatbázisból (pl. www.magyarorszag.hu, http://jab.complex.hu, www.jogiforum.hu/torvenytar,  www.optijus.hu, stb.) letölthetők!

Törvények:

Magyarország Alaptörvénye
2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (2012. július 1-től hatályos új Mt.)

Rendeletek:

15/1999. (XI. 10) IM rendelet a bírósági igazolványokról

Egyéb döntések:

9/2012. (V. 8) OBH utasítás - a talár viseléséről, valamint az ülnökök, jegyzőkönyvvezetők és az eljárási cselekményt végző bírósági titkárok öltözködési szabályairól szóló szabályzatról  (e szerint az ülnök nem viselhet talárt, a tárgyaláson ahhoz méltó ruházatban - lehetőség szerint sötét kosztüm/öltöny világos blúzzal/inggel - kell megjelennie.)

2/1999. OIT szabályzat - a talár általános  viseléséről (korábbi szabályozás, a 9/2012. OHB utasítás hatályon kívül helyezte)
1/2002. BJE - Büntetőjogi Jogegységi Döntés (eljárásjog) -

Az ülnök személyének változása az I. fokú eljárás során - ha a tárgyalást a tárgyalási anyag ismertetésével nem ismétlik meg - csak akkor hatályon kívül helyezési ok, ha ez az ítéletet lényegesen befolyásolta.  

51/1992. AB határozat - az ülnökök párttagságával kapcsolatos alkotmánybírósági határozat


XIV. FEJEZET


AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA

77. Az ülnök jogállása és választása

212. §  (1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.

(2)    A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeinek (a továbbiakban: katonai ülnök) megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.

(3)    Az ülnök nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
 
213. §  (1)   Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek – kivéve a pártokat – jelölik.

(2)    A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.
 
(3)    A katonai ülnököket a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai – az ott működő érdek-képviseleti szervek javaslataira is figyelemmel – jelölik.
 
(4)    A közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdek-képviseleti szervei jelölik.
 
214. §  (1) 3
   A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, egy hónapra járó távolléti díja összegét, valamint az aláírását tartalmazza.

(2)    A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét.
 
(3)    Ha a jelölt a (2) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.
 
(4)    Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.
 
(5)    Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.
 
215. §  (1)   A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei, illetve megyei városi képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A Budapest területén működő járásbíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti helyi önkormányzatok és települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. Olyan járásbíróság esetén, amelynek székhelye nem az illetékességi területén helyezkedik el, az ülnököket az illetékességi terület szerinti megyei képviselő-testület és a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.
(2)    A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.
 
216. §  (1)   Az ülnökök megbízatása – a 217. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 4 évre szól.
(2)    Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.
 
(3)    Az OBH elnöke megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.

217. §  (1)   A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.
(2)    Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le.
(3)    Ha a járásbírósági ülnökök választása eredményeként olyan kevés számú ülnök megválasztására került sor, ami a bíróság működését veszélyezteti, az ülnöki feladatokat a törvényszék elnöke által meghatározott rendben azon törvényszékhez megválasztott ülnökök is elláthatják, amelynek illetékességi területéhez az érintett járásbíróság tartozik.
 (4)    Ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OBH elnöke által megállapított létszámot, az OBH elnöke kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását.
 
218. §  (1)   A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz.
(2)    Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.
(3)    A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt az időszerű feladatok megkívánják, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).
 
219. §  (1)   A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének – a felhívás közlésétől számított 15 munkanapon belüli – igazolására.
(2)    Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja, a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.
(3)    Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(4)    Ha
 a)    az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy
b)    a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.
 
(5)  A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
 
(6)    Az (1)–(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt megválasztó képviselő-testület az ülnöki megbízatás megszűnéséig kezeli.
 
78. Az ülnök megbízatásának megszűnése

220. §  (1) Az ülnök megbízatása megszűnik:

a)    az ülnök halálával,
b)    a megbízatásának lejártával,
c)    ha a 212. § (1) bekezdésében foglalt feltételek valamelyike már nem áll fenn,
d)    a 70. év betöltésével,
e)    lemondással,
f)    ha a 219. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ülnököt megválasztó képviselő-testület az ülnököt visszahívja.

(2)    A katonai ülnök megbízatása – a nyugállományba helyezést kivéve – akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.

(3)    Az ülnök a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
 
(4)    A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
 
(5)    A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
 
(6)    Az (1) bekezdés   c),   d) és   f) pontjában írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.
 
79. Az ülnök javadalmazása

221. §  (1) A munkaviszonyban, kormánytisztviselői, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, a fegyveres szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló más jogviszonyban (szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban [ 2006. éviX. törvény 56. § (2) bekezdés] stb.) álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára a távolléti díja illeti meg.

(2)    Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetve annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.
 
(3)    Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, vagy az ülnöki működése idejére munkabérben (díjazásban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói illetményalap egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.
 
(4)    Ha a távolléti díj az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.
 
(5)    Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.